Database

Lakner László

Lakner László

Born April 15 1936, Budapest
Lived in Berlin

Az 1974 óta Berlinben élő Lakner László a hatvanas évek közepétől a magyar neoavantgárd meghatározó alakja, részt vett a legendás Iperterv kiállításokon (1968,1969), szerepelt a 1972-es, 1976-os és 1990-es Velencei Biennálén, valamint az 1977-es Kasseli Documentán. Művészete nagy ívet járt be a Csernus Tibor nevével fémjelzett szürnaturalizmus, a tasizmus és a rauschenbergi combine painting-en át a hiperrealizmuson keresztül a festészet absztrakt és konceptuális megközelítéséig. Fontos inspirációs forrást jelent számára az újságokban, magazinokban megjelent fotók, illusztrációk, kéziratos és nyomtatott szövegek, témáit a történelemből, a filozófiából, a költészetből és a világ történéseinek híreiből meríti.
(Viktória Popovics)


Not in map

1954

Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei Pap Gyula és Bernáth Aurél. A főiskolán töltött évek a politikai ideológiával telített hivatalos művészeti irány, a szocialista realizmus légkörében teltek, elzárva a nyugati kortárs művészet történéseitől. Lakner azonban „egyértelműen utasította el a főiskola szocialista-realista, majd posztimpresszionista stílusú elvárásait, inkább otthon, lakása biztonságot nyújtó falai között kereste az egyéniségének megfelelő utat”- írja róla Brendel János Lakner László budapesti munkássága 1959-1973 c. monográfiájában. 1960-tól az Élet és Irodalom rendszeresen közli rajzait, illusztrációit.

1960

Megfesti a Varrólányok Hitler beszédét hallgatják című festményét, mely az első fénykép után készült Lakner-mű. A korai főművet politikai tartalma miatt Magyarországon nem lehetett kiállítani, a festmény külföldi tulajdonba került, évtizedeken át lappangot majd Fehér Dávid művészettörténész kutatásainak eredményeként 2011-ben a Szépművészeti Múzeum kamarakiállításán került bemutatásra. (Jelenleg Szépművészeti Múzeum, tartós letét).

1963

Első külföldi útja Olaszországba.

1964

Második külföldi útja a Velencei Biennáléra, ahol Robert Rauschenberg amerikai pavilonban bemutatott művei meghatározó erővel hatottak rá. Ekkoriban leginkább a pop-art formanyelve és a rembrandti klasszikus festészet foglalkoztatják. Ennek a korszakának legfontosabb alkotásai az 1967-ban festett Danaé I. (Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum), valamint a vietnámi háborúra közvetlenül reflektáló Saigoni buddhista szerzetesek kivégzése (1965, Janus Pannonius Múzeum, Pécs).

1965

Utazás Ausztriába, kiállít a bécsi Europehaus-ban.

1966

Megfesti az Engedelmesen (Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár) című művét, melyről a következőket nyilatkozta: „..rejtett aktualitású képem a magyarországi akkori „gulyás-szocializmus”, a „nagy barátot” vakon követő, de azért nyugatra is kacsingató elvtársak világának szimbolikájával.”

1967

Metamorfózis (magántulajdon, Budapest) című festményével szerepel a Fiatal Képzőművészek Stúdiója éves kiállításán az Ernst Múzeumban, amelyről a magyar avantgárd absztrakcióval összefüggésbe hozható művészeinek zömét kizsűrizték. A szürnaturalizmus hatását mutató, de már pop artos jegyeket is hordozó festmény ezt követően hosszú évtizedeken át lappangot, míg 2015-ben a budapesti Ludwig Múzeum LUDWIG GOES POP + The East Sider Story kiállításán láthatta újra a nagyközönség.

1968

Az esseni Folkwang Múzeum egyhónapos ösztöndíjával eljut az NSZK-ban és Svájcba. Budapesten részt vesz az I. Iparterv kiállításon. Csehszlovákia katonai megszállása idején készült egyik első konceptuális műve, a Megsebzett kés (1968). A papírzacskóra gépelt „wounded knife” felirat és a kézzel írt „sept.1968” dátum szolidaritást kifejező képversként a prágai tavasz eltiprásának állít emléket.

1969

Első egyéni kiállítása a Kulturális Kapcsolatok Intézetében Budapesten. Ekkor keletkezik a Cikk-cakk Rózsa című műve ( Szombathelyi Képtár). A rózsa és a száj motívuma az időszak egyik központi motívumává válik. „ A Rózsa- és Száj-témával évek óta erősödő rajongásomnak a buddhizmusért állítottam emlékművet” – írta Lakner egy levelében. A kötél, mint tárgy és annak festői leképezését ábrázoló Identitás I. (1969, Szombathelyi Képtár) c. művével szerepel az Iparterv II. kiállításon.

1970

My Georg-Lukács-book, konceptmű. A könyv, mint tárgy és az írás, az írott szöveg iránti megszállott érdeklődése Lakner egész életművén végigvonul. Első könyvobjektje a maga Lukács György által dedikált Lukács-esztétika volt, ami több évig Kmetty utcai műtermének falán lógott. A könyvobjektek továbbgondolásaként keletkezett első „könyv-balták” a „törzsi-tárgy” nevet kapták, melyeket 1972 óta különféle méretben, anyagból és változatban készít. Ekkor készült az Önarckép önkioldóval (1970) c. festménye, mely ma az Uffizi Galéria önarcképgyűjteményében található.

1980

P.S. 1 ösztöndíjával egy évet tölt New York-ban. Paul Celan költészete már a hatvanas évek végétől foglalkoztatta, de a celani inspiráció a New York-ban töltött időszak alatt teljesedett ki festészetében. Tengerentúli tartózkodása idején "fedezte fel" újra az ősi magyar nyelvemléket, a Halotti beszédet (Isa pur, 1982).

1982

Az esseni Folkwang Universität der Künste-n professzori kinevezést kap. Berlini éveiben egy új, a festőiség irányába történő átalakulási folyamat indult meg művészetében, s miközben hű maradt a könyvvel kialakult kapcsolatához, egyre fokozottabban koncentrált a festészetre. A kétféle elkötelezettség jele a kézirat mint képi téma középpontba kerülése művészetében. Ennek legmeggyőzőbb példái közé tartozik az 1978-ban Duchamp jegyzetei által inspirált kilenc nagyméretű festmény, amelyekre vastag olajfestékréteget vitt föl, s abba karcolta bele a Duchamp-i sorokat.


1989

Anyám tyúkja (artist's book)


2000

1970-ben festett önarcképe, az Önarckép önkioldóval bekerül a firenzei Galleria degli Uffizi gyűjteményébe. Megjelenik Brendel János Lengyelországban élő magyar művészettörténész monográfiája korai munkásságáról. (Lakner László budapesti munkássága 1959-1973, Új Művészet Kiadó, Budapest).


2011

A budapesti Szépművészeti Múzeumban Fehér Dávid művészettörténész kutatásának eredményeként, több mint ötven év lappangás után került először a közönség elé a Varrólányok Hitler beszédét hallgatják (1960) című festménye. East of Eden – Photorealism: Versions of Reality, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (csoportos kiállítás, Budapest).


Muzeum umění Olomouc 2011-2025